Inkább nem is mondok már semmit, mert már mentegetőzni se merek :(((((
Nagyon régen írtam, ami persze azért van, mert az elfoglalt kismamák minden napjait élem. Ez persze így nem igaz, mert csak egy kicsit jobban kéne figyelnem, és akkor minden másnap tudnék erre időt szakítani.
Tamás pörög ezerrel, mert ugyan nincsenek sokan a múzeumban, de hét 7 bolt az akkor is 7 bolt, meg az összes többi rendezvény, a papírmunka stb. Szóval fáradt. Szerencsére Ákos nem nagyon zavarja éjszaka, még ha sír akkor se. Bár sokat nem sír.
Áron kezd fáradni, jön a suli vége, nehezen alszik el, esténként, és reggel ugyan szó nélkül kell, de látszik rajta, hogy már unja. Sokat olvas, szép jegyeket hozz és továbbra is szerelmes a testvérébe :))))))
A legkisebb meg lubickol mindenki szeretetében. Hatalmasakat nevet, jókat alszik, ügyesen forog a pocakjáról a hátára, minden megfog és két kézzel tömi a szájába. Jön a foga, ami eléggé zavarja, és nyáladzik mint egy kis buldog. :-) Még mindig nehezen kakil, így pénteken abban maradtam a védőnővel, hogy ha nem normalizálódik a Míra baba víztől a helyzet, akkor keddtől kap kétszer egy nap evés után egy kis passzírozott őszibarackot. És akkor pár kép a csipet csapatról. Már jó régiek :o
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése