A következő éjszaka viszonylagos nyugalomban telt. Az éjféli szopi után kellett 4-5 alkalommal visszatenni a cumit, de ezt követően csend volt a kicsi szobájában is. Csütörtökön valami csodálatos idő volt, legalább 8 fok és ragyogó napsütés, így majdnem 2 órát sétáltunk délután Szilvivel (Demeter), majd miután haza értünk, Kandúrka még folytatta az alvást a kertben, a babakocsiban, majdnem negyed ötig. Akkor is én ébresztettem fel, hogy talán már enni kéne, vagy mi. :-) Evés után leterítettem a nagyszobába Dinóéknál, két pokrócot a földre és arra tettem Ákost. Áron azonnal oda költözött mellé és elkezdett neki bohóckodni. Ákos hatalmas szemekkel figyelte mit csinál a bátyja. Sajnos a karantén továbbra is él, mert most Hanna pöttyös, de legalább Balázst már egészségesnek nyilvánította a doktor néni, így ő tud hozzánk jönni játszani. Csütörtök éjszaka rosszul indult, de aztán belejöttünk a dologba. 11 és 12 óra között hisztizett, de nagyon durva kiabálással. Addig fajult a dolog, hogy felvettem, és rászóltam, hogy ezt azonnal hagyja abba. Nem voltam túl hatékony, de szerencsére hamar eljött a szoptatási idő, így neki se kellett túl sokat hisztiznie, és nekünk se kellett az össze elvünket nagyon hamar feladni. Szépen evett, és a fektetés után 2-3 alkalommal kellett a cumit visszatenni, és már aludt is, mint egy kis angyal reggel fél ötig. Akkor újabb evés, majd egyetlen szó nélkül aludt tovább, ügyesen.
Reggeli szopi után szószerit rajtam lustálkodott, majd pedig az ágyunkban, amíg mi kitakarítottuk a szobáját. Sajnos ez előző napi szép időnek se, híre se hamva, így a szobában állig betakarva, sapkában aludt a nyitott ablaknál.
Legalább valamennyi friss levegő érte. Fél egykor nekem kellett ébresztetnem a kis hétalvót, annyira élvezte a szobai levegőzést. :-) Utána nézelődött, már a büfizés közben is, és aztán az ágyában is. Egy idő után elunta, akkor kapott cumit, és amikor azt is elunta, akkor lehoztuk a játszószőnyegre (addigra már lent is végeztünk a takarítással). Egy darabig ott is nézelődött, majd szépen békésen elaludt. A szopival együtt összesen fent volt picit több mint 2 órát. Pont befejeztük az uzsonnát, amikor megérkeztek Csabiék. Eszter baba gyönyörű, és nagyon barátságos. Azt nem mondom, hogy Ákost nagyon érdekelte, de Eszter nagyon helyesen simogatta, a maga 5 hónapos módján. Áron és Balázs is nagyon oda voltak Eszter babáért.
Este meleg váltás volt. Csabiék pont el, mikor megjöttek Nagyikáék. Jó sokan lettünk hirtelen, de ez Kandúrkát továbbra se zavarta. Péntek este Nagyikája fürdette, amit a hülye anyja elfejtett dokumentálni, így erről nincsen képünk sajnos. A gyermek akkor is üvöltött, így egyre többet mondogatjuk egymásnak Tamással, hogy idővel majd megszereti. Remélem így is lesz, mert pár hónap múlva én már mennék vele babaúszásra. De így? Hát így nem sok reményünk van erre. Ettől függetlenül Nagyika vállán nagyon jól rá lehet készülni a vacsorára :-).
Az éjszak nyugalomban telt, de ebben azért volt némi csalás, mert Nagyika Marcival itt aludt a nappaliban, így a nyugodtabb éjszak biztosítása okán, magunk közé vettük. Neki biztos jó volt, de én ezt továbbra se szeretem, mert félek, hogy ráfekszünk, és ezért én nagyon rosszul aludtam. Az idő szombaton is nagyon szeles volt, így a reggeli szopi és nagyika kezében rosszalkodás után, Ákos ismét a szobában levegőzött, hasonlóan az előző napihoz.
Sajnos kora délután Nagyikáéknak menni kellett, így az igazi délutáni ébrenlétes részből kimaradtak. :-( sebaj, reményeink szerint pár hét múlva megyünk hozzájuk, és akkor ott meglehet tekinteni ezt is. Délután újabb nézelődés a játszószőnyegen, majd durmolás anyával közösen a nappaliban a kanapén. Esti szopi után pici próbálkozás volt, aztán békés alvás. Fél egykor ébresztettem, hogy tán enni kéne vagy mi. Na után nem volt alvás. Még csak hiszti se, hanem csak olyan kismacskás nyekergés volt, cumi ki-be játék, és ez el is tartott fél négyig. Akkor anya már elunta és adott enni a gyermeknek. Szopi utánra meg már Kandúrka is olyan fáradt volt, hogy egy szó nélkül elaludt. Reggel vidáman ébredt és megevett 150 grammot. :-), majd pici nézelődés, és utána alvás a nagyágy közepén. A szél még mindig orkánszerűen fúj, így csak Áron és Balázs ment sétálni Dinóékkal a gátra. Pedig jó lett volna a levegőre kimenni nekünk is egy kicsit. De legalább a nagyok mozogtak egyet a levegőn. Áron amúgy szuper ügyes nagyfiú. Tudjuk már, hogy 5 lett a félévi témazárója olvasásból, matekból, és én beszéltem Ibolya nénivel, így azt is tudom, hogy tesi órán is szépen teljesít, így újabb megerősítést kaptunk, hogy jó választás volt a gyógyszer az orvosok részéről. Kandúrka a szél miatt a levegőzést a szobában tudta le újfent, és egy órakor én ébresztettem, hogy tán itt az ideje, hogy egyen is. Evett. 160 grammot. Szerencsére már a múlté az a kismanó, akinek úgy kellett könyörögni, hogy megegyen 30-40 grammot. Most már csúszik az anyatej, nagyon ügyesen. A pocakfájás is meg van sajnos, de egyelőre kezelhető kereteken belül. Délután alvás a házak tetszőleges pontjain (Dinóék nagyszobája, mi nagy szobánkban a mózesban, játszószőnyegen, anya kezében, anya mellén stb.). Uzsonna után köré gyűltünk Tamással és Áronnal, és szórakoztattuk, illetve néztük, hogy Áron, hogy bohóckodik neki, és, hogy ez Ákosnak láthatóan nagyon tetszik.
Közben megérkezett Dédi is és ő is csatlakozott a csodálókhoz. Fürdésnél a program a szokásos volt, jó kis üvöltés, majd nagy kajálás (130 gramm) jó kis büfizés apa vállán, majd biztos, ami biztos még lepisilte anyát, aztán irány az ágy. Nekünk meg a lépcsőzés, mert azért felmásztunk a következő másfél órában párszor a fenti gyerekszobához cumi ügyben. Most már talán csend van, bár megesküdni nem mernék rá. Nincs is, mert újfent üvölt, de most hagyjuk egy picit, hadd erősödjön a kis tüdeje. Valamiért még mindig éjszaka akar szocializálni, társassági életet élni. És nem érti persze, hogy mi ettől miért is nem vagyunk olyan lelkesek. Majd ha nagyobb lesz, elmondom neki, hogy ez azért van, mert a fölnőttek furcsák. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése