4 hónapos státusz, kis cipő

Gyors bejelentkezés a hét eddigi eseményeivel :))))

Hétfőn voltunk ortopédián Ábellel. Nagyon helyes volt a doktornéni, megnézte Ábel lábát, és úgy döntött, hogy kifli lába van (ez egy szakkifejezés, még ha elég furán is hangzik). Kapott egy kis cipőt a bal lábára, amit a következő 6 hétben folyamatosan kell viselnie. Éjjel-nappal. Nagyon puha bőr, amiben persze van egy kis merevítés is, de láthatóan nem korlátozza a mozgásában, és nem is zavarja. 

6 hét múlva kontroll, akkor meglátjuk mit mond, hogyan tovább. Ákosra azt mondta, hogy ennyi idősen még nem kell, hogy tökéletes legyen a tartása, járjunk vele úszni, és vagy küzdő sportra, mert az jót tesz. Meg másszon sokat. Szerdán voltunk Ábellel a doktornéninél is. Teli pocakkal mentünk, így jó sokat mutatott a mérleg. 6530 gramm és 65 centi a fiatalember. Minden más rendben van vele. Az oltást nagyon zokon vette, borzasztóan sírt. Alig bírtam megnyugtatni szegénykémet. Szerencsére a jövő hónapban nem kap. Este volt egy kis hőemelkedése, és egész délután nem tudtuk letenni. 

Hol az én kezemben, de leginkább Szilviében volt, mert közben pizzát csináltunk vacsira. Éjjel is velünk aludt. Ma már jól van, a kedve is sokkal jobb. Kint voltunk ma a piacon a holnapi sólethez bevásárolni, Ákos mikor Demeter Szilvi kiszállt a kocsiból, közölte, hogy ő is megy vele. Mondtam, hogy nem, mert aludni kell menni. De ő a Szilviéknél akar aludni. Mondtam ok, de aludni akkor is kell. Gyorsan kiszedtem a táskámból egy pelust és egy csomag popsitörlőt, és bement. Nagyon fáradt volt, így szinte nem is tiltakozott, lefeküdt Marci ágyába és aludt 2 órát. 

Én közben hazajöttem Ábellel főzni. Azóta is ott van, mert Ábel még alszik a járókában, Ákos már fölkelt, ebédelt és most Hangáékkal játszik. Majd ha Ábel fölkelt megyünk érte. 

Áronék remekül vannak. Egész héten egymásnál alszanak Balázzsal. Hol itt, hol Mikiéknél. Persze este megy a szövegelés, meg a hülyéskedés. Mindig megnéznek egy mesét, és utána meg dumálnak. Kedden éjfélkor még járt a szájuk. Persze mikor szerdán reggel én elmentem kilenckor Ábellel, még mindketten szunyáltak. :)

Nyaralás csak képekben

Nyaralás, 4 hónap

Megjöttünk. Szuper volt. :) Fantasztikusan éreztük magunkat. Gyönyörű idő volt, és remek helyeken jártunk. A szállás teljesen korrekt volt, a belváros kellős közepén, bár ennek nem sok jelentősége volt, mert Zalaegerszeg egy porfészek. Nagyjából semmi érdekes nincsen benne. Viszont nagyon jó kiinduló pont rengeteg kiránduláshoz. Mivel azért nem mindenki volt a legjobb korban az országjáráshoz, ezért jó részt napi egy komolyabb program és jó sok spontaneitás volt a jellemző erre a 9 napra.

Ábel nem okozott különösebb problémát. Szólt ha éhes volt, és picit hisztizett ha már unta a bébi hordozóban ücsörgést. Ákos keményebb dió volt, mert ő most abban a korszakában van, hogy mindent egyedül, és leginkább bármit amit mi nem akarunk. Meg hát egy 2,5 éves  napját nem dobja föl a gondolat, hogy múzeumba kell menni. Nem is értem miért. Így inkább csak jöttünk-mentünk, sétáltunk. Voltunk a Kis-Balatonnál, a Diás szigeten. Láttuk Matula bácsi kunyhóját, lovas-kocsiztunk a bivalyrezervátumban, láttuk két helyen is, hogy préselik hidegen, és hogyan melegen az olajakat.

Fürödtünk gyönyörű tavakban, voltunk magasan TV toronyban, csúszdáztunk Aquacityben, és Ákos túl van az első mozis élményen is. A szállás mellett volt egy Art mozi, ahol nem voltak annyira hangosak a filmek, így reméltük, hogy Ákos is élvezni fogja a Repcsik második részét. És így is lett. Én ugyan kint köröztem a mozi előtt a babakocsival, hogyha mégse jönne be a dolog neki, akkor azért Áronéknak ne kelljen otthagyni a filmet, de végig nézte a 83 perces filmet, és teljesen feldobva jött ki.

Az Aquacity nem jött be ennyire neki. Tamásék kimentek szerdán esete Áronnal, én a két picurral a szálláson maradtam. Áron teljesen feldobva jött haza, hogy milyen klassz, és hogy hatalmas gyerek medence van, és mi is menjünk ki másnap. Így Ákost délután lefektettük a szálláson, aludt egy nagyot és boldogan indultunk pancsolni. Nagyon élvezte a vizet. Ugrált, bohóckodott, de a babacsúszdákon se volt hajlandó lecsúszni. Mindegy nem erőltettük, ami neki jó.

Én csúsztam kettőt Áronnal, és nagyon büszke voltam magamra ezért, mert ez jócskán kívül esik a komfort zónámon. De Áron leírhatatlanul boldog volt. Ákost amúgy a tavakból alig lehetett kiszedni. Mint mikor Miki kicsi volt. Már lila volt a szája, vacogott az egész gyerek, de ő még nem akar kijönni. Zalaegerszegről egy hét után, átmentünk a Bakonyba, Jásdra még 2 éjszakára, azzal a nem titkolt céllal, hogy csak úgy legyünk. Ne menjünk sehova, a gyerekek pancsoljanak, mi olvassunk.

Bejött. A szállás tökéletes volt, a kert mint egy álom, a medence gyönyörű. Rajtunk kívül egy pár és egy házaspár volt 4 lány gyerekkel. A kölykök pillanatok alatt összebarátkoztak, közösen pancsoltak, Ákos nagyokat homokozott, Ábel aludt a takarón a kert legtöbb pontján. Hétfő este nagy közös szalonna sütéssel zártuk a nyaralást. Szuper volt.

Másnapra az idő is elromlott, jelezve, hogy ideje haza menni. Bakonybélre azért még elmentünk a Pannon csillagdába, ami igazán jó döntés volt, mert Áron is, és én is nagyon élveztük. Ákost nem annyira kötötte le a dolog, így ők Tamással leléptek fagyizni. Mocsok időben autóztunk hazafelé, de azért jó volt újra itthon lenni. Azóta kb folyamatos mosok, hogy meddig fogok vasalni arra tippem sincs. Még pár szó a 4 hónapos óriásról, aztán este, ha mindenki elcsendesedett rakok föl egy jó csomó képet, és után gyönyörködhettek a gyerekekben :)

                         
Ábel tegnap volt négy hónapos. Reggeli súlyt nem tudok mondani, mert soha nincs idő őt olyankor mérni, így csak teli pocakos információm van estéről, az 6320 gramm. Este megpróbálom a hosszt is megmérni. Sokkal kevesebbet sír már, és jóval többet elvan a földön, kiságyban, járókában. Nincs jóban viszont a babakocsival. Szinte csak aludni hajlandó benne.

Ahogy kipattan a szeme, azonnal fészkelődik és ki kell őt venni belőle. Ezt viszont Ákos szereti, mert ilyenkor ő azonnal elfoglalja, a szerinte neki fenntartott helyet. Szépen nyúl már a dolgokért, és ha sikerül megszerezni őket, akkor azonnal megpróbálja a szájába tömködni amit megszerzett.

Vasárnap óta kelünk éjszaka is egyszer. Lehet, hogy egy növekedési ugrás van, és ezért kér most gyakrabban enni, de ennél valószínűbb, hogy olyankor van egy éberebb időszaka, és átfordul a hátára vissza viszont nem tud még. Cumi sincs ilyenkor már nála, mert azt kb 15 perccel az elalvás után kilöki, így túl sok helyen hibádzik a dolog, ahhoz, hogy egyedül visszatudjon aludni. Ha meg már ennyire éber, akkor kell egy kis kaja is.  De majdcsak ezen is túl leszünk.

Nyár

Lassan már egy hónapja nyári szünet van, így kezd egy itthoni rend is kialakulni. Áron egész nap Balázzsal játszana, de sajnos a gépelést gyakorolni. Hát nem mondhatnám, hogy lelkes tőle, de csinálja, és engem nagyjából más nem érdekel. Talán meglesz a nyár végére a vakon gépelés. 

Ákos a szokásos mindennapjait éli, próbálom neki felhozni a pelusmentességet ha csak lehet, de nem nagyon érdekli a dolog. Jobb napjain. Rosszabbakon visít, ha meghallja, hogy le akarom venni róla a pelust. Így inkább nem is erőltettem. Fél évünk van még az ovi kezdésig, így nincs hova rohanni. Ábel továbbra is örült sírós. Leginkább folyton sír, ha nem alszik vagy eszik. Na jó ez nem teljesen igaz, de ha rajta múlna folyton kézben lenne. Ami persze nem tesz neki túl jót mozgásfejlődés szempontjából, így nem nagyon hagyjuk. 

A múlt héten valamelyik nap Áron ment föl érte mikor felébredt, és a hátán találta őt. Aztán hétfőn reggel arra keltünk, hogy babagagyogás hallatszik a szobájából. A hátán feküdt és beszélgetett a bohócokkal. Tegnap reggel a mi ágyunkban is bemutatta, fél álomban a tudományát.Aztán a nap végére már szabályosan fordult át. Ma reggel a hátáról is visszafordult az ágyunkban egyszer. Így azt mondhatjuk, most már ügyesen forog. 

Múlt héten voltunk Tokajban Nagyikáéknál. Sajnos Marcit szinte csak egy pillanatra láttuk, mert elment táborba, de Andrissal Ákos is, Áron is remekül el volt. És még a kismacska is túl élte a dolgot, ami komoly fegyvertény. Ákos repült Nagyika karjaiba, pedig fáradt lehetett. Vasárnap este mentünk le, mert délután még itt voltak a barátnőim Ábelt megcsodálni, így az esti fürdés után indultunk el. Ákos végig dumálta az egész utat Tokajig. Ábel aludt, aztán üvöltött, pedig Áron nagyon cukin szórakoztatta őt. 

Végül Miskolcon megálltunk, és megszoptattam. Mikor odaértünk persze jól fölpörögtek, de aztán szerencsére az alvással nem volt gond. Hétfőn hatalmasat sétáltunk amíg Tamás intézte a lejáró okmányait, délután nagy játszás volt Andriséknál, addig Nagyika pihent egy kicsit. Annyit nyúzták szegény kismacskát, hogy csodálom, hogy túl élte. 

Keddre sajnos elromlott az idő, így beszorultunk a házba. Ákos hiányolta Marcit, aki elment táborba, de azért a matracon ugrálás kárpótolta. Délután Tamást köszöntöttük, majd meghozták a téli tüzelőt. Ákos tátott szájjal nézte, ahogy a hatalmas rönkfákat pakolta le a markolóval a bácsi a teherautóról. 

Hazafelé végig aludták az utat szinte, és itthon is folytatták. A hét többi napján nyár volt, így a napok játékkal és pancsolással teltek. Ábelt is bevittük szombaton a medencébe, de nem tetszett neki. Így ezt idén azt hiszem hanyagoljuk. Ákos még mindig egész nap tűzoltót játszik, így nagyon élvezte, hogy szombaton a grillezéshez, ő rakhatta a tűzet az ünnepelttel. 

Azt persze még nem érti, hogy bele nem szabad dobálni semmit, de majd rájön. A szülinapi tortán is ő akarta az összes gyertyát elfújni, de azért ezt nem hagytuk. Segíthetett apának. Az ő apukájának, ahogy mostanában szólítja. :)))

A nyár itt sajnos kb. 4 napig tartott, így ma ki se lehet menni annyira esik. Ákos felvonult a szobájába játszani egy órája, de szerintem már alszik. Még nem mertem felmenni megnézni. Inkább a blogírást választottam. Holnap megyünk Budaörsre a tetőbox-ért, aztán jövő héten irány Zalaegerszeg. egy hét, majd hazafelé, még megállunk a Bakonyban, egy kis pancsolásos semmit tevésre 2,5-3 napra. Jó lesz együtt lenni egész nap egy kicsit :)))))