Megint küzdünk tejci fronton, mert, hogy a kis drágának jönnek a fogai, így nem akar szopizni, ettől nekem kevesebb a tejem, amit fejéssel próbálok egyenesbe hozni, mert sajnos Ákos nem szívja ki rendesen. Múlt kedden jó nagyot sétáltunk, délután Áronnal tanultam verset, Kandúrka pedig békésen aludt a járókában. Szerdán egész délelőtt aludt, alig bírtam felébreszteni, hogy legalább azt a kevés tejcit egye meg, amit nagy nehezen összehoztam neki. Délután anyuék vitték fejlesztésre Áront, én meg itt maradtam egy jó órára egyedül Hannával és Ákossal. Verset és mesét olvastam nekik, mert persze Kandúrka pont most volt ébren evés után. De édesek voltak nagyon.
Március 15-re végérvényesen megjött a tavasz, és remélem, hogy már nem is nagyon akar elmúlni. Hajnali ötkor az apukája ment érte, mert nyöszörgött, és a hátán fekve találta a kis manót. Megfordult.:-) Azóta nem csinálta. Délelőtt főztem, és felváltva toltuk Ákost Tamással a babakocsiban. Csak enni hoztuk be, amúgy egész nap kint volt a kertben, az isteni tavaszi időben. Ebéd után kertészkedtünk, a gyerekek játszottak, Kandúrka durmolt a babakocsiban. Estére viszont annyira nem volt tejem, hogy pótolni kellett. Feküdt az apja ölében és szépen megevett 30 ml-t kanállal az én kezemből. Pénteken megint egész nap a kertben voltunk. Bográcsában főzött Miki, kint is ebédeltünk. A gyerekek már reggel kilenckor kint tomboltak. Délután négyre mentünk Áronnal színházba, és mivel a tej hiány miatt össze-vissza és rengeteget szoptattam, így Tamásék is velünk jöttek. Szépen megkérdeztem, hogy hány részes és perces az előadás, Tamásék addig sétáltak, amíg mi remekül szórakoztunk. Szünetben megszoptattam az autóban, majd mi visszamentünk röhögni (zseniális volt az előadás Berg Judit: Rumin, nagyon jó) Ákos manó pedig 30 percet üvöltött az apukájának. Kinek mi jut :-). Hazajöttünk Tamás elrohant vásárolni, Áron vacsizott,Ákos is evett, és után olyan keservesen zokogott, hogy feladtam.
Felkötöttem a pocakomra és úgy főztem. Egy ideig csak nagy szemekkel nézegetett ki az erszényből, de aztán bealudt. Szombaton délelőtt Skanzeneztünk. Meseszép idő volt. Mikiékkel mentünk, és mind a négy gyerek nagyon élvezet a programot. Áron Balázzsal hatalmasakat rohangált, Hannát alig tudtuk elhozni az állatoktól, Kandúrka egy darabig nézelődött (mindenki megcsodálta persze),aztán szépen elaludt. A mádi pincében megszoptattam, aztán még egy kis séta, majd irány haza.
Amíg ebédeltünk a kertben, addig Hanna az autóban, Ákos a babakocsiban aludt. Vasárnap is kint voltunk egész nap, annyira szépen sütőt a napocska. Ákos nagyokat aludt, mást nem is nagyon csinál. Szinte mindig. Szoptatás után lerakom a hátán a járókába, hogy nézelődjön, bekapcsolom a forgót neki, amit kb. 5 percig élvezz, utána föl adja, és elkezd nyekeregni. Akkor megfordítom, hogy legalább a pocakján tornázzon egy kicsit, emelgesse a fejét. HÁTTTTT leginkább néz kettőt, majd szépen elalszik. Most éppen nevelés alatt van, ennek értelmében itt balhézik a járókában, mert sajnos senki nem veszi ki. Remélem, hogy ahogy az esti elalvást is letisztáztuk egy este alatt, úgy ez is hamar a helyére kerül, és megérti, hogy ébren nem csak kézben lehet lenni. Használnám én lelkesen a játszószőnyeget, de most éppen úgy tűnik, hogy utálja a kis drága. Lehet, hogy holnap újra próbálkozunk vele. Mert ezt leszámítva egy kis tündér. Áron meg a nagy tündér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése