Nem tudom meddig tart, de most még próbálom tartani, hogy hamar beszámolok az eseményekről. Tehát:
A legfontosabb, hogy sajnos az idő továbbra is cudarul bánik velünk. Csütörtök óta megállás nélkül fúj a szél. Tegnap se aludt túl sokat a kis manó, és amikor végre sikerül neki elaludni, akkor se túl mélyen alszik hanem folyamatosan meg-meg ébred. Sokat volt szegénykém kézben, bár volt, hogy ott se tudott megnyugodni, csak rángatta a lábait. Viszont nagyon tetszett neki a dagasztógép. Nagy is, zajos is így legalább addig, amíg a mi vacsoránk tésztája készült csend volt.
És sajnos ebben a szélben, már éjszaka is felébredt. Nem komolyan csak pont annyira, hogy elkezdjen nyekeregni. Ma hajnalban legalább 5-6 alkalommal voltam bent nála, mert megébredt. Mondjuk már Áron is felébredt hajnalban, annyira fújt a szél. Csak Tamás nem ébred fel semmire. Arra se, ha Ákos közvetlenül a füle mellett üvölt :-) :-) :-) Ma délelőtt Áron is takarított a suliban, így mi Ákossal meglátogattuk apát a Skanzenben, de annyira cudarul fújt a szél, hogy egy gyors kávé után hazamenekültünk. Áron elment az apukájához, Ákos pedig ha nem is nagyon mélyen, de aludt egy nagyot délután. Aztán helyesen nézelődött Mikiéknél, majd evés, és örül sikítás Dédin. Olvastam neki verseket, mondókákat, akkor egy darabig elvolt, de a pocakja akkor is nagyon fájt. Végül aludt egy jó 40 percet, és onnantól szenvedés velem is Tamással is. Közben annyira elvacakoltuk az időt, hogy belecsúsztunk a Föld órájába, így gyertyafényben fürdettünk, és abban is "vacsorázott" a kisember. Most éppen csend van, és ez remélem így is marad hajnali négyig. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése