Itt a farsang áll a bál ....lassan el is múlik.

Sikerült újabb hónapot kibekkelnem, úgy, hogy szinte nem is írtam :( Nem magyarázkodom, lusta voltam, ezer dolgot csináltunk, egyre kevesebbet alszik, és egyre társaságibb emberke kezd lenni. Ergo ha fönt van, igényli hogy jó sokat játszunk, énekeljünk, meséljek, pakoljunk. És hát rövidek a napjaink, mert ugye Áron szinte délben már itthon van. Fotózni se nagyon lehet őfelségét, mert ha meglátja a kamerát azonnal ott terem és már szedi is ki a kezemből.

Áron remekül van, csoda szép lett a bizonyítványa. Matekból és angolból lett négyes, minden más ötös, és dicséretet kapott olvasásból és környezetismeretből is. Sulival még mindig jól el van, és most már egy hete egyedül jön haza :) Nehezen szántam rá magamat, sokat gyakoroltunk, hol kell menni, merre kell nézni, de úgy látszik, hogy az én dilemmáim voltak komolyabbak, és ő már egy okos, érett nagy fiú. Volt pár bakink, mondjuk amikor feleslegesen ment az óvodába, mert nem kellett volna, vagy amikor egy órával előbb volt ott, de a legjobb az új órarendjében a pénteki nap volt.

Bementem érte a suliba, mert szerettem volna valamiről beszélni, Ibolya nénivel. Megbeszéltük, majd mondja nekem, hogy akkor ha már itt vagyok vigyem nyugodtan haza, elmehet az utolsó óráról. :o Milyen utolsó óráról, én azt hittem csak 4 órája van, mert ennyit írt be az órarendbe :) Ő nem figyelt, vagy lemaradt, és így úgy döntött, hogy pénteken csak négy órája van. Köszi, neki nem kell a mindennapi testnevelés :) Szóval ezek az apró nüanszok vannak, de ennek ellenére egy hete egyedül jön haza. Két nap után jelezte, hogy akkor ő a Balázst is hozná haza az óvodából, de ezt azért gyorsan leszereltem. :) Mert, hogy egy héten kétszer Balázst és Hannát is én hozom haza.

Kedden és csütörtökön a fiúk Hapkidóra járnak, és ilyenkor megyünk át Békásra. Ebéd után ott vagyok értük az oviban, hazajövünk, Hanna megy aludni, mi meg átmegyünk az edzésre. Januárban Áron még csak odajött egyedül az óvodához (ez volt az első nagy lépés), de most ugye már hazáig jön. Ami azért egyszerűbb is, mert a kicsikkel végzek fél egyre, és volt, hogy egyig vártunk Áronra. Most szépen hazajövünk és utánunk nem sokkal érkezik Áron is.

Meg volt a farsang is, és legnagyobb örömömre lemondott arról a remek ötletéről, hogy valamelyik Hero hős legyen. Helyette Harry Potternek öltözött. Ezzel nem is lett volna baj, ha nem hétfőn délután találja ki mindezt. Így volt nagyjából két napom a jelmezre, beleérve a beszerzést és az elkészítést is (pl. sálat kötni), de meglett és megérte, mert megnyerte a versenyt és nagyon tetszett neki is, és másoknak is :)
Hétvégén itt aludt Tomi a fejlesztésről. Édesek voltak, nagyon jól érezték magukat. És olyan jó volt hogy végre valaki igazán csak Áronhoz jött :) A kicsit is sikerült több - kevesebb sikerrel távol tartani a nagy fiúktól, de azért ha rajta múlott volna, mindenhol ott van. Mert persze a Hero-k és a lego sokkal de, sokkal érdekesebbek mint mindenféle buta babajátékok.

A legkisebb amúgy is kezd nem gyengén akaratos lenni. Szép szabályos hisztiket tud produkálni, ha éppen nem az történik amit ő elképzelt. Ezzel mindösszesen annyi a gond, hogy minket hidegen hagy a dolog, így egy idő után azért abba hagyja. Nem nagyon van sajnos más választása :) Most is éppen műsor van, mert hulla fáradt, és aludnia kéne, de nem. Beszélni éppen még nem tud, de a műsor ettől függetlenül ugyanaz. Már voltam fent cumit visszaadni, simizni, pelust és egyben ágyneműt is cserélni. Kapott már inni is. Hát most üvölt. Tőlem, nekem nem fáj, csak nyugodtabban verném a gépet, ha csend lenne :(

Amúgy egy csomó dolgot tud már ügyesen csinálni. Szépen főz, ügyesen kirámolja a fiókokat, teljesen egyedül megy föl a lépcsőn, és lefele is egyre nagyobb biztonsággal közlekedik. Áll kapaszkodás nélkül valamilyen tárgyal a kezében. És ha az leesik, akkor lehajol érte és felveszi. Van amikor sikerül kéz használat nélkül visszaállni, de van amikor még kell egy kis segítség. De most már ilyenkor is a padlótól "löki" vissza magát. Van benne már bátorság, hogy menjen, így egyre nagyobb távokat küzd le két lábon. De azért látszik, hogy mennyire igénybe veszi ez még, mert utána szinte piheg, meg hát jóval gyorsabban is halad négykézláb ami nem hátrány ha valami olyat akar csinálni, amiről tudja, hogy nem kéne. És valamiért olyan mindig akad :)

Szóval remek kis legény. A bőre megint nagyon csúnya volt, így most már a bőrgyógyászatra vittem el 2,5 hete, és a doktornéni se volt lelkes tőle. Kaptunk egy csomó kencét, krémet, fürdetőt, de kár volt kiváltani egy kisebb vagyonért, mert végül is nem használtam föl belőle semmit. Ráadásul vihettem vissza a patikába, mert a szteroidos krémet mégse dobhatom a kukába. Mindegy.

Csomó kencét kipróbáltunk (kaptunk mintákat a patikában), meg homeopátiásat, meg anyu is csinált neki shea vajból. Kecsketejszappannal mosdatjuk, és azt is csak a fürdés legvégén és csak ott ahol feltétlenül muszáj. Így sikerült leküzdeni, talán, két hét alatt. Csütörtökön azért visszaviszem a doktornőhöz, hogy nézzen rá. Vettem egy elég drága, de ekcémásokank is jó krémet, most azt használjuk felváltva a shea vajjal, meg kapott hófehér bodykat, meg harisnyákat, így ami a bőrét közvetlenül éri abban biztosan nincs semmilyen festék származék. A ruháit eddig is külön mostam, most még kapnak a mosás végén egy öblítést is, így talán nem lesz gond. És remélem, hogy ki is növi hamar :)

Na azt hiszem ennyi belőlem is elég, jöjjenek a képek és a videók. Úgyis arra kíváncsi mindenki :)
Ja még a tegnapi (14 hónapos) méretek: 9,8 kg és 74 cm.