Újabb hetek teltek el, úgy, hogy nem jelentkeztünk. Így lassan elmondhatjuk, hogy ad hoc jelleggel, exkluzív kiadásokkal vagyunk már csak jelen :)
Szeptember utolsó szombatján kirándulni voltunk Áron osztályával a Holdvirág árokban.
Szuper volt, gyerekek cukik voltak, Ákos a hasamra kötve tette meg az egész utat. Úgy volt, hogy majd Tamás átveszi, de az elején nem volt nehéz, aztán meg nézegetett, végül a legdurvább rész előtt 30 másodperccel elaludt. Így végig rajtam volt. De élveztük.
A végén volt szalonna sütés, amit kihagytuk, nem úgy a lovaglást.
Áron életében először ült lóra és mondhatom, hogy nagyon ügyes volt rögtön.
Következő héten Áron benyalta a hasmenéses vírust. Szegénykém folyton éhen akart halni. Ugye neki nem sok tartaléka van, és onnantól, hogy már nem volt olyan rosszul, hogy aludjon egész nap (ez 1 nap volt csak amúgy), olvasott non stop, és folyamatosan a véremet szívta, hogy ő bizony éhen akar halni. :)
Ezt leszámítva egy tündér volt. Délelőtt olvasott, játszott, néha a tankönyveit is nézegette, és délután, amikor Ákos elcsendesedett, szépen megírtuk a leckét. Ami persze őrült sok volt, mert, hogy az órai munkát is pótolni kellett. Szerencsére hamar túl volt rajta, így október első hétvégéjén már vígan jött velünk Tokajba. Ott volt egy-két félreértés, és pár kiborulás, de ezt inkább hagyjuk.
A kicsi mindeközben remekül volt. Ő nagyon élvezte, hogy a tesója itthon volt egy hetet, és Tokajban is lubickolt Nagyika szeretettében folyamatosan. Remekül volt.
Olyannyira, hogy suttyómban növesztett egy fogacskát. De annyira, hogy csak akkor vettük észre amikor már kint volt a 5. fog :) (most a hatodikra gyúr ezerrel) A szüret elejét szépen végig aludta a kocsiban, a második felét pedig a hátamra kötve egy darab kiflivel töltötte.
Édes volt, mindenkire mosolygott, dumált. Az idő meseszép volt, így a szüret és a csendes pihenő után, még sétáltunk egy nagyot. mármint a Rónák, mert szegény Tamás az egész 3 napot végig melózta. Pénteken takarított és előkészült a szüretre, szombaton délelőtt a szedés, délután bogyóztak (ebben még apa is részt vett, meg Marci is segédkezett) vasárnap meg préseltek.
Így ő szegény ultra fáradtan indult vasárnap vissza. Szerencsére Áron az egész utat végig olvasta (a második felében már fejlámpával), így ő sem zavarta a mocsok időben a vezetést. A legkisebb egész nap nem aludt szinte semmit, így ő is egy hang nélkül tűrte a haza utat. Itthon visszarázódtunk a régi csapásvonalra, Áron suliban, Ákos a nappaliban fel s alá, egész nap.
Áron elkezdte olvasni a Harry Pottert, és mint az várható volt, beszippantotta. Kedden még csak a szünetekben olvasott, szerdán már az órákon is. Ahogy végzett a kiadott feladattal, egy szó nélkül vette elő a könyvet és már olvasott is. Így most az a szabály, hogy becsengetéskor a könyvet Ibolya néni asztalára le kell tenni, és kicsöngetéskor lehet elvenni. Amúgy édes és tényleg sokat olvas. Szeptember 8 óta kiolvasott 7 regényt, most olvassa a nyolcadikat. :))) Büszke vagyok rá. Nagyon. Emeltek csütörtökön a gyógyszer adagján, mert sok az óra délután is, és főleg rengeteg a lecke, amit képtelen nélküle megcsinálni.
Ma vett be délután először és anyu szerint (ő vitte ugye fejlesztésre) nagyon látványos volt a a különbség. Kíváncsi leszek holnap az edzésen mi lesz, mert persze ott is kotyog folyamatosan. Amúgy nagyon szereti, így befizetette velem a tagsági díjat, így most már nem csak öve, hanem gyakorló ruhája is van. Édes benne, majd holnap megpróbálom nem elfejteni és fotózni őt benne.
És egy kicsit azért a kicsiről is, mert most valahogy Áron körül forognak a gondolataim. Még mindig egy kis kiegyensúlyozott maszat, de azért ő is tud ha akar. Gyors mint a csík. Előbb van ott bárhol mint én, és minden érdekesebb mint a játékai. Ami persze érthető, és így nap mint nap megerősödünk benne, hogy nem sok értelme van játékokat venni neki. A tesója kiürült Kubus üvege bárminél jobb játék.
Végig lehet az egész lakáson kergetni. most az apja Fiskars sörnyitójával szórakozik a legtöbbet, és rém ügyesen kitudja már rázni belőle a kupakot.
Már nem rögtön vesz mindent a szájába, sőt vannak dolgok amiket nem is próbál ki szájjal. Imád "bújócskázni" ami jelenleg abból áll, hogy teper ezerrel 3-4 lépésnyit, majd ellenőrzi, hogy az éppen vele játszó követi-e őt. Nagyon édes.
Tud már gurgulázva kacagni, de ezt még nem sikerült megörökítenem.
Amit viszont nem is szeretnék, az az amikor ül egy helyben a földön, nem mozdul és üvölt. Hogy mi baja van,. azt senki nem tudja, de ül és bőg. Ezt ma is és szombaton is eljátszotta. Mondtam neki, hogy ha leküzdi a köztünk lévő 2,5 méter távolságot akkor szívesen felveszem az ölembe, de ez 25 percünkbe telt. Addig ült és üvöltött.
Aztán rájött, hogy lehet hozzám bújni, és akkor 3 menetben odajött hozzám, bebújt az ölembe és megnyugodott. Az a baj, hogy mire eltudja majd mondani mi volt a baja, addigra ő se fog már rá emlékezni.
Na elég belőlem ennyi, és inkább telepakolom az irományomat egy jó csomó képpel és videóval.
Szép álmokat mindenkinek :-)))))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése