Szinte tegnap volt, hogy készültünk Nagyikához Tokajba, és ma már egy fél éves baba szülei is vagyunk :))) A baba édes, imádni való, akaratos és NEM SZERET KAKILNI.
Az elmúlt napok is teljes békében teltek, minden rendben van a legkisebbel, főleg ha kézben van. Akkor minden elmúlik azonnal, legyen az hasfájás, fogfájás vagy rosszkedv. A nagy szemtelen, édes és belefáradt ebbe a tanévbe. Sok volt neki, és igazából nem tud magával mit kezdeni már. De ezt inkább nem is részletezem. Csak annyit, hogy ma például pizsama felsőben ment iskolába. Ok, hogy egy szürke vékony, hosszú ujjú póló a pizsama felső, amin egy Snoopy van. De akkor is.
A kicsivel voltunk ma státusz vizsgálaton. Minden rendben vele, leszámítva a kakilás témát. Az nem megy most megint, pedig már 80-90 gramm barackot betol egy-egy alkalommal. Illetve szombaton és vasárnap már kapott bele egy kis almát is, ami most megint kikerül az étrendjéből, mert még jobban megfogta a pocakját. Ma reggel már sikítozott annyira fájt a pocakja, így előkerült a kúp. Fél tizenegykor kapta meg, és jött a várakozás. De nem jött semmi. És semmi, és semmi. Voltunk a doktornéninél tanácsadáson, semmi. Begyűjtöttük Áront, semmi. Szopizott, semmi. Sétáltunk egy nagyot, semmi. Végül délután ötkor hatalmas erőlködések között kikakilta a kúpot. De semmi mást. Nem is értem, hogy nem oldódott föl a testében a kúp, hiszen az már kézben is elolvad. Mindegy ez van. A hétvégén anyuék kaptak isteni finom meggyet, annak a végére lecsaptam, magoztam, kiszedtem a kukacokat :-), turmixoltam és passzíroztam. Elsőre meglepődött, de aztán szépen ette.
Közben néha bedugdosta a szájába a lábát is, így az is szép piros lett, és mivel imád berregni, így azt is kipróbálta milyen úgy csinálni, hogy közben van egy kis meggyes barack a szájában. Érdekes volt. Festeni nem kell, mert a kertben voltunk, ellenben a nagyeszű anyjának a pólójából nem fog kijönni. Persze nekem is lehetett volna annyi eszem, hogy nem fehér pólóban kezdek bele egy ilyen programba. Szóval meggy be a pocakba, majd a következő másfél órában, mint egy kiskutya körbe jelölte vele a területét. Volt meggy a következő helyszíneken és embereken:
- még anya pólóján (ha esetleg kérdésesé vált volna, hogy ki kell-e dobni)
- apa pólóján,
- babahordozón,
- játszószönyegen,
- Dinóék konyhakövén,
- textilpelenkán,
Ahol mindezek ellenére valószínűleg nincsen meggy, az a pocakja. Ami ugye fáj, mert, hogy sok benne a kaja. Apukája elaltatta hét órakor, és még most szunyál a kis drága. Mindjárt felébresztjük, hogy ne boruljon fel teljesen a kis élete. A nagy meg még fél tízkor is kint szambázott, mondjuk tanulni már nem tanulnak a suliban, de azért megjelenni még meg kell az iskolában, időben. Kicsit éjfél körül ébresztjük, Áron tíz körül elaludt.
Főleg, hogy a kicsivel holnap megyünk úszni. Remélem Szilvi barátnőm, mint rendes tündérkeresztanya velem jön, és vállalja az operatőr szerepét, mert különben nem lesz aki fotózón. Tamás is, Dinó is dolgoznak holnap. :((((
Nem túl jó minőségű a felvétel, mert ez egy lesi videó, amit reggel készítettem az ébredése után. Félhomályban, hogy ne bukjak le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése