Iskolakezdés, bölcsöde, munkába állás és egyéb nyalánkságok :))))))

És tényleg. Megpróbálok még ma egy újabb bejegyzést varázsolni, mert annyi sok minden történt az elmúlt hetekben :)

Áron ugye búcsút mondott az alsó tagozatnak, és Ibolya nénit ráhagyományozta Balázsra. A felső tagozattól, én sokkal jobban féltem mint Áron, és egyenlőre úgy tűnik, hogy jól veszi az akadályokat. Juli néniék a fejlesztésről kint voltak a nyári szünet utolsó hetében az iskolában, és a szaktanárok jelentős részével sikerült beszélniük. Így legalább van egy kép a tanárokban Áronnal kapcsolatban, és nem az van, hogy mondjuk október végén támadnak le, hogy ez a gyerek milyen rondán ír, nem tud koncentrálni, izeg-mozog. Én is beszéltem pár mondatott a tanárokkal, és kértem, hogy ha bármi gond van, azonnal szóljanak, jelezzék felém, hogy tudjak vagy én vagy Juliék segíteni.

Olyan jó lenne, ha komolyabb lelki törés nélkül átvészelnénk az első pár hónapot. Amúgy tényleg ügyesen veszi az akadályokat, lecke mindig fel van írva, egyszer- egyszer előfordult, hogy egy fűzet bent maradt, de más komolyabb gond még nem merült föl. Illetve tegnap és ma nem vette be a délutáni gyógyszerét, ami elég nagy gond, így most itt pont levonás, vagy zsebpénz megvonás lesz, mert ez nem járja. Ráadásul be van ragasztva az uzsonnás dobozába, amit amúgy is elővesz, így nem nagyon értem miért nem sikerült bevenni :(((( Elkezdődött az edzés is a múlt héten, így legalább hetente két alkalommal jól ki is ugrálja magát délután. Az mondjuk rossz, hogy annyira későn van vége az órájuknak (Balázsnak is), hogy kettőkor kocsival ott állok az iskolakapuban, és rohanunk át Békásra, hogy a negyed háromkor kezdődő edzésre odaérjünk. És most még nem kell sok ruhát le meg felvenni. Télen ez egy horror lesz. És mire hazaérünk már most van vagy háromnegyed négy, mikor majd még Ákosért is megyünk lesz 4 óra. :(((( És Áron van, hogy még 1-1,5 órát leckét ír szegénykém. De csinálja egyetlen hang nélkül. Igazán nagyon büszke vagyok rá.

Ákos hétfőn kezdte a munkát :))))) Negyed kilencre mentünk a bölcsibe. A többiek még reggeliztek, egy picit ő is odaült, evett pár falat kenyeret, de annyi érdekes játék volt, hogy hamar felállt és elment nézelődni inkább. Főleg, hogy van még két "nagyfiú", ők már 3 évesek, az egyik még holnap van itt, a másik még a jövő héten, aztán ők elmennek óvodába. És marad a kemény mag a Micimackó csoportban. Azaz 3 fő. Viktor, Rege és Ákos. Ez lesz erre az évre a csoportjuk létszáma.

Majd január-februárban még jön 4 gyerek, de addig csak ők hárman osztoznak Magdi és Jutka néni figyelmén. Így azt hiszem ennél gyerek-barátabb helyett, nem nagyon találhattunk volna. Szóval felfedezte a csoportot kicsit, majd mikor indultunk ki az udvarra, szépen leült a kisszékre, és nyújtotta a lábát, hogy adjam rá a cipőjét. Az udvaron picit csúszdázott, picit motorozott, és mikor indulás előtt (kb. egy óra után azért készültünk haza), befutottam a táskámért, ő már ott állt a kiskapunál és integetett a gyerekeknek. Részéről ez az egy óra, köszöni szépen elég is volt. Magdi néninek még adott egy puszit, de aztán repült az autóhoz. ÉS délután aludt egy laza 5 órát :)))))

Kedden sajnos esett az eső, így nem tudtunk ki menni az udvarra. Bent játszottak, szépen tízóraizott a többiekkel, épített kicsit, vonatozott, és mikor elfáradt (úgy egy másfél óra után), akkor becsücsült az ölembe, és onnan figyelte a többi gyereket. Szerdán anyuék vitték őt, és mikor fél tízkor odaértek, már mondták is nekik, hogy nyugodtan üljenek le bent, Ákos maradjon szépen kint a többiekkel, és ha gond van, majd szólnak. Nem szóltak :)))

Ma kilencre mentünk, és én már be se mentem. Ákos szépen besétált, és elment játszani. Negyed tizenkettőre kellett visszamennem, hogy az ebédben ma még segítsek neki. Mikor bementem, ő nem vett észre, mert éppen a hátán feküdt és hangosan kacagott, mert Jutka néni gyömöszölte a pocakját. Nagyon édes volt. Amikor meglátott, akkor viszont eltört a mécses. Gyorsan belém bújt, és kb. 4-5 perc zokogás után már meg is nyugodott. Türelmetlenül várta az ebédet, és annyira nagyon szépen evett, hogy teljesen meg voltam hatódva. Mondtam a gondozónőknek, hogy ez azért csak a beetetés, mert nem mindig megy ilyen szépen, de azért rém büszke voltam rá :))))

Holnap is kilencre megyünk, és már nem velem fog ebédelni, hétfőn pedig rendes munkanap lesz. Azaz megyünk háromnegyed nyolcra, és én visszamegyek ugyan dél körül, de csak azért, hogyha gond lenne az altatással, akkor kéznél legyek a folyosón kint :)

Szóval itt tartunk a kicsivel. És mindez azért mert én már most szabadságon vagyok, hogy majd egy kicsi dolgozás után, megint szabadságon legyek egy kicsit. :))) Mert :....

Nyaralás, nyaralás és nyaralás....

Az, hogy ezt írom azt jelenti, hogy már vége, ami persze nem jó. De közben meg igenis nagyon, nagyon, nagyon jó volt.

Áron a nyaralásunk előtt 10 napot a nagymamáéknál volt, így kényelmesen volt időm összepakolni és felkészülni. Bár sok mindennel kellett, mert a szálláson tudtuk, hogy nem nagyon lesz lehetőségünk főzőcskézni, mert csak egy jelképes konyha lesz.

12-én hétfőn délelőtt indultunk. Egy óra után értünk Egerbe. Begyűjtöttük a kulcsot és a behajtási engedélyt, lepakoltuk a csomagokat és bevetettük magunkat a városba. Elmentünk a Frei kávézóba, ahol isteni kávét ittunk, a két kicsi pedig remekül szórakozott, a padlószintbe süllyesztett szökőkútban. Tündériek és vizesek voltak. Áron kevésbé, Ákosnak berohantam egy pólót venni a C&;A-ba, mert nemcsak vizes, hanem mocskos is volt. Kávézás után sétáltunk egyet még, vettünk reggelire valót, meg gyümölcsöt, lepakoltunk otthon és bevetettük magunkat a Palacsintavárba.

Kiraktak minket, mert Ákos szaladgált a nyomában Tamással. Illetve nem kiraktak, csak szóltak Tamásnak, hogy ez zavarja őket, így eljöttünk. Egy rém helyes kávézóban pizzáztak a fiúk egy jót. Kedden Poroszlóra mentünk, az Ökocentrumba. Áronnak hatalmas élmény volt. Berkóékkal közösen fedeztük fel a helyett, így Áronnak is volt társasága. Volt tutajozás, volt 3D-s mozi, kilátó, hatalmas akvárium, vidraetetés, hajókázás, kilátó. Meseszép halakat láttunk, ami mindenkinek nagyon tetszett. Áron etetett dám szarvasokat, fogdostunk húsevő növényt, és láttunk egy csomó gyönyörű vízi madarat. A kicsi aludt is közben, ebédre ettünk isteni halászlét, és mikor fél hat után kijöttünk a parkból, még a Tisza tóban is hatalmasat pancsoltunk. Mármint hogy Áron, Ákos és én. Tamás és Marci inkább csak úgy csináltak mintha :) de hát nem volt kötelező. :)))))

Szerdán picit borongósabb volt az idő, így ez pont kedvezett a vár nézegetésnek. Megnéztük a Kisnánai és a Siroki várat. Mindkettőt felújították az elmúlt években, és nagyon jól néznek ki. Áron édes volt, sokat kérdezett, érdeklődött. Már most látszik, hogy a történelem órák (persze, ha egy jó tanárt is kapunk hozzá) nagy kedvencek lesznek a jövő héttől. Elmentünk még megnézni az apátságot Bélapátfalván, de csak kívülről sikerült, mert a kiírás ellenére nem volt nyitva. Után vidámparkoztunk egy kicsit. Ákos szerzett egy macskát magának, és a macska meglepően jól viselte, hogy a kicsi össze-vissza rángatja, húzza a farkát, nyomorgatja a fejét.

És eddig jutottam, úgy egy hónappal ezelőtt :(((((
pedig volt még ott egy csomó minden, tűoltó múzeum és Tudományok tornya, meg strandolás és barlanglakás nézés, ősember leleteket is láttunk, és a Végvári Vigasságokat is nagyon élveztük. Egerből Tokajba mentünk, és Nagyikánál is voltunk majdnem 4 napot.

Ezt most telepakolom képekkel, és ígérem még ma írom az új fejleményeket, mert abból is van jó sok :)))))