Megint rengeteg dolog történt velünk, pedig szinte nem is voltunk sehol. Na jó, egy kicsit voltunk :)
Meg volt Gábor esküvője, a kölykök meglepően jól bírták, sőt élvezték. Volt gyerekjátszó, ott Hanna remekül el volt, a fiúk Tamás és Miki telefonján játszottak, de Áron még táncolt is egyet velem. Ákos úgy fél tízig bírta, akkor Tamás elaltatta a babakocsiban, és oda állította Izsák mellé (ő is aludt a saját kocsijában). Az egyik gyereklány vigyázott rájuk, mi meg buliztunk addig egy nagyot. :)))) Fél tizenkettő után indultunk haza, és Szilviék is előttünk egy fél órával jöttek el.
Szerdán strandoltunk egy hatalmasat, játszótereztünk, utána ettünk finom halászlevet, dobáltunk köveket a Dunába, majd sétáltunk egyet Baja belvárosában. A fiúk nagyon élvezték, mert egy klassz szökőkút volt a főtéren, csak abból volt gond, hogy meggyőzzük őket, ez nem egy játszótér. Azért úsztattak rajta leveleket, meg átugrálták. Utána még kaptak egy fagyit, és majdnem 10 volt mire ágyba kerültek. A két nagy még dumált volna, de Sziszi csendet parancsolt egy idő után. A legkisebb meg felébredt mikor bementünk a szobába, így persze köztünk aludt mert nem akartuk a mellettünk alvó vadidegeneket felébreszteni :(((( Reggel kimentünk a Gemenci erdőbe, vonatoztunk egy jót, de a sétálásról lebeszéltek minket a rengeteg szúnyog miatt. Be volt mindenki kenve, de sajnos még így is csíptek a dögök.
Visszafelé, még pancsoltunk egy jót, aztán mi elmentünk Kalocsán meginni egy jó kávét, az egyik babanetes ismerősömmel, majd leadtuk Áront az apukájánál. Ákos ezt az egészet végig aludta. Annyira kipurcant az élményektől, hogy azt se vette észre, hogy Kalocsán kivettük az autóból, áttettük a babakocsiba, majd egy óra múlva, ugyanezt eljátszottuk visszafelé is. És ő csak aludt. 4 órát :) így persze majdnem 10 óra volt este mire ágyba került :) Amúgy is nehezen megy most az alvás, mert váltásban vagyunk.
A napi két alvás néha már sok, de az egy még nagyon kevés. Így most küzdünk a kis matricával, merthogy az lett belőle. Ha engem lát, akkor csak azt lehet hallani, hogy mamamamamamama. Ha elunja, akkor annnya, annny. Közben mindent megért, magyarul is, oroszul is, és néha mond szavakat. Enyém, add ide, jó. Ezek a kedvenc szavai. És Áron a sláger még mindig nála. Keresi is folyton, most persze csalódott, hogy nincs itt, de majd örülhet neki jövő vasárnap ha megjön a nagymamáéktól.

