2013. január 6. 17:46

ELINDULT EGYEDÜL. 

Kettőt lépett Balázs felé önállóan. Aztán még kettőt felém. Utána mint aki jól végezte dolgát tovább mászott :))))))

Ünnepek

Végre eljutok ide is. Nem mintha annyira rohantam volna. Egyáltalán nem. Minden pillanatát kiélveztük annak, hogy Tamás december közepe óta itthon van. Nagyon jó volt. Jó volt minden része:

A mézeskalácsozás, a szaloncukor készítés, a szánkózás, a Mikulásgyár és a fények a városban, a szentendrei séta és a nagy lustálkodások  reggelente az ágyban. Az esti közös filmnézések és általában minden. A karácsony, a rengeteg nevetéssel, az örömmel, ahogy a nagyok bontogatták az ajándékaikat. A kicsit, hogy őszinte legyek, nem nagyon érdekelte a dolog. Neki a leginkább az jött be, hogy a többiek dobozait tologatta. De azt nagyon lelkesen :)

Áron társasjátékai jobbnál jobbak. Élvezi is, és nagyon cukin játszik Balázzsal is, velünk is. Továbbra is legnagyobb sztár játék a Hero Faktory, és még mindig lelkesen olvas. És nagyon tetszik nekem, hogy még olvassa a hetedik kötetét a Harry Potternek, de már folyamatosan nézegeti a karácsonyra kapott könyvek borítóját, már mondja, hogy melyiket fogja elsőnek olvasni :)

A kicsi meg csak CUKI. Így csupa nagy betűvel. Minden érdekli, mindenhol előbb van ott mint mi. Megtanult lemászni az ágyunkról. A forgatókönyv úgy néz ki, hogy reggel ébred (hétvégén és ünnepnapokon) 6 és 8 között. Az apukája fölkapja, és áthozza a mi ágyunkba. Ott egy picit még játszik, közben folyamatosan hozzám kell hogy érjen, de annyira, hogy a pracliját képes bedugni a pizsamámba, ha éhes akkor azt a tudtomra adja és szopizik is. De van, hogy 20-25 perc molyolás után szépen elalszik közöttünk. Karácsony valamelyik napján is hozta Tamás, el is aludt szépen, majd úgy 9 körül arra ébredtünk, hogy a semmivel össze nem téveszthető hangot hallunk.

Amikor is, a parkettán csattannak a kis, helyes, meztelen babapraclik. Nem keltünk föl még soha olyan gyorsan. Mindketten a lépcső tetején lévő rácshoz ugrottunk, pedig a ded simán elment mellette. Ő ugyan is azt hitte ez valami új játék, hogy ketten együtt kergetjük őt a szobájába. Azóta Tamás reggel zárja a rácsot mikor hozza Kandúrkát hozzánk. Szerencsére Áron is nagyon figyel a rácsra, így még sose fordult elő, hogy ne lett volna csukva :).
Ezenkívül imád minden zajforrást. Játszik, és zajong. "épít", de közben folyamatosan nyomkodja a csillagot, a laptopját vagy valamilyen zenélő játékot, hogy legyen zaj is. :) Imádja a verseket, és ha éneklünk neki. Remélem azért lesz rendes hallása is egyszer.

Tokajba csak karácsony után jutottunk el, mert Nagyika dolgozott, így idén is kétszer volt karácsonyunk. :) Nagyon jó volt, bár az alvás nem nagyon ment.

(Előtte volt, hogy még itthon arra ébredtem, hogy ugatva köhög. Azt a tanácsot kaptuk, hogy gőzben legyen sokat. Így itthon is, Tokajban is a fürdőszobát kineveztük gőzkabinnak, és ott gyógyultattuk. Éjszaka hidegben, vastag zsákban, sapkában altattuk. Úgy tűnik, hogy most már túl vagyunk rajta, de erre azért figyelni kell a jövőben is. Doktornéni azt mondta, minden jel szerint krupp, de ha mázlink van, soha többet nem is hallunk róla :) Ámen, hogy így legyen)

Szóval minden jó volt Tokajban, csak az alvás nem ment. Első éjszaka semmi gond nem volt. Másnap szilveszter volt, így persze éjfélkor felsírt, de erre számítottunk is, mert mellettünk is tűzijátékoztak. De aztán volt nagy sírás fél háromkor is, pedig addigra már csönd volt az utcán is.

Másnap már az elalvásnál is gond volt. Egyszer még ki is hozta az apukája, de az se segített.

 Nagyon nehezen aludt el, és nagyon éberen aludt végig. Mikor mentünk mi is aludni, egy pillanat alatt felpattant az utazóágyban, így rávetettk magunkat a saját ágyunkra, és csenben kuncogtunk, hogy azt higyje alszunk :) Bejött mert visszafeküdt és aludt reggelig. Három napig szinte csak egy piros matchbox-t tologatott végig. Egyszer nyúlt csak a karácsonyfához, és szerencsére Nagyikának több esze van nálunk, így csillagszóroztunk is nagyot. Mi mindig elfelejtjük, pedig nagyon tetszett Ákosnak (is).

Nagy sláger a montessori torony is. Több fajtánk van. Mindegyikkel próbálkozik már. Egymásra, egymásba pakolja. Hosszú percekig eljátszik vele. 

Áron sokat olvas neki, és ha nem is játszanak a szó szoros értelmében együtt, de békésen elvannak. Áron olvas, Ákos játszik mellette. Na jó nem mindig, de van ilyen is.
És akkor most felpakolok egy nagy csomó képet és videót.